2013. december 30., hétfő

Átlagos nap

Reggel a kutyám ugatására ébredtem. Kiderült hogy ma hétfő van és jött a postás. Ja tényleg hétfő. Kezdődik a kínzóhét. Fölhívtam Lilyt hátha nem felejtette el de rosszul sejtettem.
- Szia Lily Tori vagyok. Fölébredtél már? Csak emlékeztetni akartalak, hogy ma hétfő van és próba!
- Szia Tori! Nem, fölébresztettél, köszi hogy emlékeztettél. Várj mi? Ma hétfő van? Köszönöm hogy szóltál 10 perc és ott vagyok szió!
Meg sem várta a válaszomat, egyből kinyomta a telefont. Kedves. Míg ő nem ért oda úgy döntöttem, hogy megreggelizem. Egy tál müzlit gondoltam a legesélyesebbnek, mivel reggel volt és az legalább el űzi az étvágyamat. Amint leültem és elkezdtem a reggelit, megcsörrent a mobilom. Mia volt az.
-Szia Tori Mia vagyok. Mindjárt ott leszek csak egy 20 perce keltem föl és teljesen kiment a fejemből a mai próba.
-Szia Mia én is nemrég ébredtem. Várlak puszi!
Elköszönt és kinyomta a telefont. Folytattam a müzlimet amit már nem lehetett müzlinek mondani, inkább leves.
Olyan gusztusos volt... Pont befejeztem a müzlimet amikor Lily toppant be az ajtón. Lily egy zöld pulcsit viselt koptatott farmerral és egy vajszínű táskával. Ja és nem felejthette ki a H betűs nyakláncot. Egy perc késéssel Mia jött be utána az ajtón. Mia egy vajszínű fölsőt viselt egy fehér nadrággal, amihez farmertáskáz kombinált. Míg ők lent beszélgettek addig fölmentem a szobámba fölöltözni. Egy Heart-Braker-es pólót választottam egy vajszínű nadrággal, amit egy barna bőrtáskával kombináltam.
Elindultunk. Először énekórára mentünk mivel gyakorolni kellett a dalt amit előadunk és ha a zanárnak nem tetszik vagy, ha szerinte hamis akkor újra kell kezdenünk az egész dalt.Bemelegítésként a Little Me-t választottuk amit egész jól énekeltünk. Szerintem... a tanárnő szerint iszonyú hamis volt. Mondjuk mi biztosan jobban énekelünk mint ő...de inkább nem mondok semmit. Miután végeztünk az énektanárnál, elmentünk a Starsbucks-ba egy kávéért mert volt egy fél óra szabadidőnk. Mikor az üzlet elé értünk, szokatlan jelenség várt minket. Az üzlet előtt kb. 1000 vagy annál több ember állt. A lányoknak persze egyből leesett hogy mi van itt de nekem is sikerült egy kis fejtörés után rájönnöm, hogy egy híres ember van ott bent. Már csak arra kellett rájönnöm, hogy ki az. Nem sokáig kellett törnöm a fejem, mert megláttam egy kislányt akinek a pólóján az a felirat állt, hogy "Niall Marry me please" egyből rájöttem hogy a mi drága Niall-unk van akivel Mia és Lily össze akarna hozni.
Megpróbáltunk bejutni az épületbe ami csodák- csodájára sikerült is. Mikor beértünk a lányok ott mögöttem elkezdtek sikítozni, de persze halkan. Én voltam az egyetlen épelméjű lány közöttük. Odamentem a pulthoz. Köszöntem. Rendeltem 3 jegeskávét. Meg kell mondjam, hogy a pultoslány is egy kicsit olyan izgatott volt amiért Niallt szolgálta ki. Biztos ő is nagy fan. Gondoltam magamban, de közben aut sem vettem észre,  hogy Niall ott áll mellettem. Mikor megkaptam a kávét, az én kiszolgáló tehetségemmel kiöntöttem a kávét, ami persze nagyon jól esett. A lányok egyből odafutottak hozzám hogy segítsenek, de félúton megálltak mert láttákhogy a szőke srác segíteni próbál nekem.
-Köszönöm. - mondtam teljesen nyugodtan.
-Nagyon szívesen, ez semmiség.- mondta az ír srác, majd rám mosolygott.
A mosolya láttán nem bírtam ki hogy ne mosolyogjam el magam, amit a lányok nem is bántak.
-Nagyon ismerős vagy valahonnan.- törte meg a kínos csendet a szőke énekes.- Biztos hogy láttalak már valahol!
-Hát akkor az lehet hogy a tv-ben volt,  mivel mi X-Factorosak voltunk, csak az 5. élő showban kiestünk.- hívogattam a lányokat akik nagy nehezen odajöttek hozzám.- Ja, igen ezt elfelejtettem, a nevem Victoria Wigmore de jobban szeretem azt ha Torinak hívnak. Ők pedig itt Lily Smith és Mia Moon. És mi vagyunk a Singers.
-Sziasztok!- mondta Niall. Majd ö is bemutatkozott bár tudhatta volna hogy nem kellekne. Mindegy. Leültünk négyesben egy asztalhoz és beszélgettünk vele.
-Szóval Niall!- kezdtem bele.- Igye ha jól tudjuk,  a következő koncerteteken valami klasszikus felvezető lesz a koncertetek elején.
-Igen, és?!- kérdezte kíváncsian.
-Az a nagy helyzet hogy mi lépünk föl veletek!
- EZ komoly? -kérdezte.
-Igen ez komoly mi leszünk az ú.n. "sztárfellépők".-mondtam. Ránéztem az órámra. Kerek egész öt percünk volt visszaérni és Liza néni nem szerette a későket.
-Niall kérlek ne haragudj ránk, de mennünk kell vissza próbálni. Sajnálom. Majd vasárnap találkozunk. - köszöntem el majd kirohantunk a kávézóból. A kávézó előtt maradt pár türelmesen várakozó rajongó,.de a többség megunta és elment. Olyan 20 ember ücsörgött a kávézó mellett. Elindultunk vissza a zenesuliba. Útközben majdnem az idősek otthonába mentünk be, de furcsának tűnt a sok ember ezért kimentünk onnan. Pont időben beértünk tanárnőhöz, aki még nem volt bennt a teremben. Gyorsan kipakoltunk és összehangoltunk.
Végre 5 perc után megérkezett a tanárnő. Jó volt a próba,  mivel egész végig beszélgettünk,  jó pár percet fújtunk de azért nem volt semmi érdekes.
 Hazaértem este 6ra. 2 órán keresztül beszélgettünk. Jó sokat dumál ez a tanár de mi ezért szeretjük.
Beültem a kádba. Megnyutató volt kiszellőztetni a fejemet. Megnyugtató és kellemes. Nagy nehezen kimásztam a kádból, fölvettem a pizsimet és ágyba bújtam. Reggel pedig egy újabb fárasztó nap vár rám, sajnos..........

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése